Általános tudnivalók

• Egy elem-lap szerkezete
• Lángfestés (Bunsen égő meggyújtása)
• Szűrés(szűrőpapír hajtogatás)

Egy oldal szerkezete:

Elem

Képek az elemről, vagy annak vegyületeiről. Ezek lelhetőek fel a laborban. A fehér kristályok nincsenek lefényképezve csak a színes kristályok.

/ Fontos tulajdonság egy anyag megjelenési formája, figyeljetek erre is, készítsetek jegyzeteket. Szerencsés esetben már néhány csepp víz hozzáadása után ki lehet találni a keresett anyagot!/

Általános leírás

Összefoglalás, osztályozás, kimutatási reakciók, egyéb.

Vissza=vissza a bevezetőszöveghez. Lap tetejére=adougrik a legelső szóhoz.

Lángfestés

A lángfestés egy majd később az analitikai kémiában is előkerülő atomspektroszkópiai módszer könnyen elvégezhető formája. Az elve ugyanaz.

Elv:

1, A só elpárolog, a molekula elbomlik összetevőire. A kloridok a  legillékonyabbak.

2, Atomizálódik, fématom keletkezik, melynek külső vegyértékelektronjai gerjesztődnek.

3, Ahogy a gerjesztett állapotból visszakerülnek alapállapotba az elektronok, fény formájában adják le a gerjesztett energiát. / E= hn = hc/l/

Tehát, a gerjesztés a Bunsen égő lángjának magas hőmérsékletére jön létre, az elemnek megfelelő energiakülönbséggel. Így ahány atom annyi lángfestés, de a Bunsen által adott energiatartományba (800-1200 °C) szerencsére csak néhány esik:

A képeket az adott elemnél találod!

Kivitelezése:

1, Meggyújtjuk a Bunsen égőt és megvárjuk míg színtelen lánggal ég( magas hőmérséklet elérésére fúvólángot használunk). Készítsünk ki tégelyfogót.

(Bunsen égő meggyújtása(video):Óvatosan, figyeljünk, hogy sehol se legyen nyitott csap; kinyitjuk a főcsapot, majd a mi csonkunknál. Elzárjuk a Bunsen égőt és feltekerjük a "tárcsaszelepet", hogy ne fúvó láng legyen, hanem világító (sárga). Kinyitjuk a mi csonkunkat, meggyújtjuk a gyufát. Nyitjuk a Bunsen égőn a csavarót, és oldalról, alacsonyan odatartjuk a gyufát. Letekerjük a "tárcsaszelepet", így fúvóláng lesz)

2, Porcelántégelybe szórunk a vizsgálandó minta szilárd részéből, ha van akkor lehetőleg egy jó spatula hegynyit.

3, Sósavat adunk hozzá (jó a 1:1-es is, nem kell tömény) végül cinkforgácsot szórunk hozzá. Ettől hidrogéngáz fejlődik és gáz formába viszi a vizsgálandó anyagot is. A csésze föl tartjuk az asztal lapjával párhuzamosan a Bunsen-égőt. A csésze felett figyeljük a láng színének változását. A tégelyt csak a tégelyfogóval fogjuk meg mert forró! 

Ha nem tudod eldönteni, hogy mire hasonlít, akkor hozz azokból amikre tippelsz és hasonlítsd össze a lángok színét.

Vigyázz, a nátrium túlérzékeny, így 1 ppm mennyiség is festi a lángot. Akkor van benne nátrium, ha tartósan és erősen sárga lesz a láng. Kobalt üveggel ki lehet szűrni a nátrium sárga színét, és így a kálium vizsgálható, de ezt nem könnyű megcsinálni. Ezt nem látja mindenki.  

Egy kép a lángfestésről (kálium). A Bunsen égőt persze tartani is lehet.:)

Szűrés

Szűrni összetett elemzésnél kell amikor egy csapadékot adó reagens feleslegével lecsapunk egy anyagot és azt kiszűrjük, hogy a továbbiakban nem zavarjon. A leszűrt anyagot próbálhatjuk visszaoldani egy rá jellemző és áltanunk tippelt kémszerrel.

1, Szűrőpapír hajtogatás: Szűrőpapír vágás(videó,     videó_redős)

Fontos, hogy mindig nedvesítsük meg a szűrőpapírt desztillált vízzel. A papír ne lógjon a tölcsér felé. A tölcsér vége érjen hozzá a lombik/kémcső falához, hogy ne szakadjon meg a folyadékoszlop.

2. Szűrés egy elválasztási művelet melynek során a szilárd fázis választjuk el a folyadéktól. Történhet:

a, Normál nyomáson:

    Ekkor egy fix rúdra(állvány) egy szűrőkarikára, egy tölcsérre és egy szűrőpapírra van szükségünk. No meg persze kell egy kémcső is, amibe az anyalúgot, szűrletet gyűjtjük. A szűrőkarikát felcsavarozzuk, majd alá szerelünk egy dióba egy kémcsőfogót, vagy odateszünk egy lombikot. (gömblombik esetén ezt is be kell fogni egy dióval és egy fogóval)  

          Szűrés: Sima(videó), Redős(, videó_2)

b, Vákuumban:

Mindig fogjuk be a lombikot/szűrőkémcsövet!

Szűrőkémcsővel:                                                                                            Szívópalackkal:

A Bückner tölcsér szűrőpapírral.

A vörös cső vége egy vízsugárszivattyúban végződik. Itt a kis keresztmetszetű csövön nagy sebességgel kiáramló víz mely egy nagyobb csőben azonnal lefolyik, gázmolekulákat ragad magával. Minden folyadéknak van egy tenziója (folyadék felett a folyadék párolgásából adódó gázmolekulák nyomása), ebből az is látszik, hogy minél hidegebb a víz, annál kisebb a tenziója, és annál kisebb nyomás(nagyobb vákuum) állítható elő. Áramló hideg vízzel szobahőmérsékletű víz szobahőmérsékleten forrni kezd a csökkent nyomáson.(videó)

A forrás pedig endoterm, így közben lehűl a palack fala is( Le Chatelier - Brown elv, minél hidegebb, annál kevésbé forr)! 

Lap tetejére            Vissza